Kalandozasok kora

   Írta: Krónikás    a kronika, bremen kategóriá(k)ban

Szólj hozzá
Mint ahogy osapaink, en is eszak-nyugatnak  indultam kalandozni. Ezen a hetvegen eppenseggel Bremennek vettem az iranyt. Lehet en is jobban jartam volna, ha a huzat (Zug - hehe) helyett lora szalltam volna. Igy azonban meg kellett elegednem a Die Bahn nyujtotta szolgaltatasokkal. Amivel nem is lett volna problema, elismeroen nyilatkoztam rola stuttgarti kirandulasom soran. Osnabrück Hbf-on azonban a hangosbemondo eloszor arrol tajekoztatott, hogy leszakadt a felsovezetek, ezert hatarozatlan idore allva maradunk, majd alig 5 perccel kesobb toroltek az osszes bremeni jaratot. Szerencse a szerencsetlensegben, hogy egy Karola nevezetu pimaszul fiatal biologiahallgatot, aki epp hazafele tartott  Bremenbe, nem zavarta tarsasagom, mi tobb remekul szorakoztunk a tovabbiakban.
Mig Osnabruck 50 percnyire van Brementol, tovabbi 4 oraba telt, mig Hannoveren keresztul eljutottunk a vegallomasra. Mindossze 3 ora kesessel egy 3,5 oras  utvonalon. Mire megerkeztem, addigra elfogyott a sajtfondu fele, a maradekot ujra kellett melegiteni, es a borral torteno higitas sem lett sikeres. Allitolag. En ugyanis ehes voltam, es mindent megettem, amit elem raktak. Kiegeszitesul egy nemet, kellemes, lagy izevel szerenyen a hatterben meghuzodo nemet bort ittunk. Aztan kibontottuk a Csanyi Pinceszettol egy Chateau-Teleki Cuveet (*). A minosegi valtas erezheto volt. Kolcsey nyomdokain haladtunk, mikor 2-3 ora korul nyugodni tertunk, ahogy a nemzet koltoje mondotta "jo kedvvel boseggel". 




Masnap mar fel 10-kor talpon voltunk egy kiados reggeli utan (hagymas-szalonnas rantotta) megmutogattam a magyar pop-rock-nepzene gyongyszemeit, majd felfedeztuk Bremen ovarosat. Kedves, aranyos kisvarosnak tunik. Mindenutt karacsonyi dekoracio. A bremai muzsikosoknal megfogdostam a szamar mindket melso labat, amiert majd minden bizonnyal sok szerencse er. Remelhetoleg mihamarabb.

Az elmondasok alapjan az osszes erdekesseget lattam, a szuk uccacskakat, amiknek kulon nevuk, es amiket persze elfelejtettem, a St. Petri katedralist, a folyot, ami az Eszaki tengerbe folyik, teli vitorlasokat, kozepkori ruhakba oltozott kezmuveseket, kovacsolt rozsat, mezbort, forraltbort, kulonfele gyertyakat es ajandektargyakat. Ettem lohusbol keszult kolbaszt. Mindezt a folyoparton, illetve a karacsonyi vasaron. Rovid idore felmelegedtunk a Septermber nevu kavezoban, majd atmentunk a Nanking kinai etterembe. Kozben fogyasztottuk el a poharka forraltbort, minek kovetkezteben emelkedett hangulatban lattunk hozza vacsorankhoz. 9 ora is elmult, mire eszbekapvan atrobogtunk a szomszedos Meisenfrei Blues Club-ba. Nevevel ellentetben nem bluest jatszanak, hanem altalaban kokemeny rockot. Szombaton a Fireball lepett fel, csupa rockklasszikus top tent nem elert szamat jatszottak. A vegen egy Bob Marley szammal bucsuztak el, viccesen, vidaman. Ekkor vettuk eszre, hogy mar jocskan elmult hajnali 2 ora. Taxi helyett hazavittek minket, bar hivtunk volna taxit. A holgy, aki vezetett, nem igazan volt gyakorlott. S meg ha nem is a sajat kocsijat vezette, akkor is tulzott volt az a bizonytalansag, amivel a kormany mogott ult.

Vasarnap mindenki egy kicsit lassabban tert magahoz. Bar fel 10-kor ismet rapillantottam az orara, mivel kintrol nem hallottam zajokat, visszaszunyadtam a szokasos "csak meg 5 perc" erejeig. 2 oraval kesobb vidam szurcsoges, krakogas hallatszott ki a furdoszobabol, amitol szep nyugisan en is felebredtem. A reggeli szinte ebednek szamitott, aztan fel a bundabugyi, meleg also, dupla zokni, bakancs, irany az istallo.
A lovas kalandot holnap mesel el, ma kicsit beteg vagyok, es inkabb hazahuzok, lefekszem aludni. Ahogy igy belegondolok, ez se tul jo otlet, jeghideg lehet a lakas :(


* http://www.csanyipince.hu/boraink3.html

 

Teleki Villányi Cuvée
Minőségi száraz vörösbor

Két kitűnő szőlőfajta, a Kékfrankos és a Kékoportó találkozásából született meg a Chateau Teleki borcsalád egyik kedvence. E borhoz a Kékfrankos adta a karaktert, a gyümölcsös jelleget, míg a Kékoportó a bársonyos délvidéki borokra jellemző zamatot. Mélyrubin színével elbűvöli a poháron áttekintő borfogyasztót. Baráti beszélgetésekhez a legszerencsésebb választás.

 


Címkék: kronika
Ez a bejegyzés 2005. nov. 28. 17:51-án készült a(z) kronika, bremen kategóriá(k)ban. Az erre a bejegyzésre adott hozzászólásokra feliratkozhatsz az RSS feeden. Tetszett a bejegyzés? Ajánld barátaidnak a Twitteren vagy a freeblogon.

Még nincsenek kommentek. ()

Hagyj üzenetet

A szövegben nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk. Az email cím megadása kötelezõ, de az oldalon nem jelenik meg. Ha van felhasználóneved, itt bejelentkezhetsz.


Az IP címedet megjegyezzük, de ezt csak a komment spam jellegének vizsgálatához használjuk fel.

Tetejére
« India - eloszor  Kalandozasok kora avagy a II. fejezet » régi bejegyzések a blog kezdőlapja