Steigenberger Grand Hotel Petersberg

   Írta: Krónikás    a kronika kategóriá(k)ban


Ahogy azt mar korabban is emlitettem, spießernek avagy sznobbnak lenni neha jo. Kioltoztunk mint szaros Pista Jezus neve napjan, ingecske, bluzocska, pantlis cipocske, es megneztuk Bonn tortenelmi nevezetesseget, a vasarnapi ebed-bufet kinalo Steinberger Grand Hotel Petersberget, amely annak idejen, amikor Bonn meg fovaros volt, vendegul latta a politikai elitet.

Mielott mindenki azt hinne, hogy mi mennyire gazdagok vagyunk, meg kell emlitenem, hogy csak annak koszonhettuk ezt az ebedet, hogy vettunk egy "Gutschein Buch"-ot, amiben mindenfele akciok vannak. Itt konkretan 1 ebed araert 2-en ehetunk. A vegso arat elhagyom, legyen eleg a dragasag merojekepp annyi, hogy egy uveg (7dl) asvanyvizert (helyi [nemet], reklamozott, markas, de nem tul draga) 8 euro folott fizettunk, es ez volt a legolcsobb.

Beszeljunk inkabb a buferol, hiszen mi is azert mentunk oda. Volt eloetel bufe, ahol egesz lazactol kezdve a salatakon at a sonkaig volt minden, ami szem-szajnak ingere. En lazacot ettem, sajatot, meg gyari fustoltet, fuszeres vajat, es a tobbire nem emlekszem, pedig az eloetel jo volt.

Utana ujhagyma-leves kovetkezett rakdarabkakkal, ez kifejezetten jol esett, leven a futes a rossz ido miatt nem allt a helyzet magaslatan. Bar ot csillagos a hotel, lassan eszlelni lehetett, hogy a harom pincert tulsagosan leterheli a vendegek asztalainak uritese - ertsd, mire ok visszaternek a bufetol a megrakott uj tanyerral, addigra tunjon el a helyukrol a regi, ures tanyer.

Foetelbol tobb is volt, en egy tanyerral megrakodva ultem asztalhoz, kihagyva a baranysultet es a kacsacombot. Elmondasokbol elmondhatom, hogy eme ket etek nem volt a szallodahoz melto (vagy a szalloda nem melto a hirere). Ami az en tanyeromon volt: gorgonzolas - spenotos gnocchi, halfele rakkal, curry-s valami, az izlelo bimboimnak kellemes erzest okozott.

Kovetkezett a csabito desszert bufe. Sajnos itt se jutott minden az asztalomra, amit szivesen megkostoltam volna, peldaul kimaradt a citrom-sorbet, amirol aradoztak a tobbiek, helyette volt johannesbeer-rel (nem sor, hanem a szamocafelekhez tartozo gyumolcs lasd angol -berry felek) toltott reteshez hasonlito finomsag, turobol keszult lehelletkonnyu csoda, narancsos szosz, majd a masodik korben kulonbozo budosebbnel budosebb sajtok.

Kave helyettt fizettunk, es Joachimeknal tettuk fel a delutanra a koronat, mielott tovabb indultunk volna az esti programunkra.

Osszessegeben: amit fizettunk nem feltetlenul allt kapcsolatban a minoseggel, amit elvartunk es amit kaptunk. Ennyi penzert inkabb beulunk a Gundelba, es frissen keszult finom etelekkel kenyeztetjuk magunkat. Kellemetlen volt, hogy a banquette terem szekei kozel 20 evesek, foltosak es lyukasak voltak, a pincerek nem alltak a helyzet magaslatan (bar ezert utolag elnezest kertek). Ha a helyszint osszehasonlitom a budapesti New York Palace kavezojaval, akkor minden tekintetben ez utobbi kerul ki nyertesen. Ebben az a szomoru, hogy illendo lenne egy szinvonalon allniuk. Aki azt hiszi, itt nyugaton minden arany ami fenylik, az bizony neha nagyot csalodik.

Címkék: gasztro, hetvege, kronika, life
Ez a bejegyzés 2008. márc. 18. 23:12-án készült a(z) kronika kategóriá(k)ban. Az erre a bejegyzésre adott hozzászólásokra feliratkozhatsz az RSS feeden. Tetszett a bejegyzés? Ajánld barátaidnak a Twitteren vagy a freeblogon.

Még nincsenek kommentek. ()

Hagyj üzenetet

A szövegben nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk. Az email cím megadása kötelezõ, de az oldalon nem jelenik meg. Ha van felhasználóneved, itt bejelentkezhetsz.


Az IP címedet megjegyezzük, de ezt csak a komment spam jellegének vizsgálatához használjuk fel.