Nagymamám bejglije volt a legjobb, amit életemben ettem - a nagyi receptjei mindenki számára meghatározóak. Hiába próbáltuk, nem sikerült nyomába se érni.
Most viszont nem a sütiről lesz szó, hanem arról, hogy miért bejgli a bejgli?
Internetes segítséggel az alábbiakat sikerült kideríteni (anélkül, hogy a keresésnek bármilyen tudományos alapja lenne):
Egyes források szerint a bejgli életútja Szilézia vidékérõl indult abban az évszázadban, amikor kihalt az Árpád-ház, pestisjárvány tombolt Európában, Aberdeen városát felégették az angolok, a török hadsereg pedig átkelt a Boszporuszon, s elõször jelent meg a Balkánon. Vagyis a zivataros 14. században. Hogy e „zivataroknak” volt-e köze eme finomság megszületéséhez, arról – egyelõre – nincs hírünk.
Arról viszont igen, hogy az ekkoriban ismert sziléziai kalácsfajta adta a bejgli alapját.
Itt szeretném elõre megjegyezni, hogy amit jómagam fogyasztok az ünnepi asztalról évrõl évre, az bejgli, ám számos helyen olvasható – és az elkövetkezendõ sorokban is elõfordul majd – a beigli alak használata. Ha már a betûkkel játszunk, jegyezzük meg, hogy a bejgli név egyébként a német beugen (=meghajlít) szó származéka, s a finomság hajlított, kerekded formájára utal. Egyes nézetek szerint a bejgli elnevezése 1932-ben bukkant fel a magyar nyelvben.
Ez is, mint oly sok minden más osztrák közvetítéssel érkezett hazánkba és terjedt el a 19. század második felében. Kezdetben csak a családi ünnepek süteménye volt és fokozatosan váltotta fel a hagyományos karácsonyi kalácsot, amelynek eredete a reformkorra tehetõ, hiszen a magyarok ekkor kezdték német divat szerint ünnepelni a karácsonyt.
(A karácsonyfa állítása és a szaloncukor is ekkor vált az ünnepek elmaradhatatlan kellékévé). A diót – az almával együtt – a karácsonyesti jósláshoz használták.
továbbá
...az újabb korok közkedvelt bejglije, a patkók édestestvére a pozsonyi városháza nagyobb lakomáin már az 1500-as évektől szerepelt, s hogy a régiek a város tanácsosait minden karácsonykor bejglivel ajándékozták meg?
A Dunától nem messze, a Séta- vagy Kossuth Lajos tér északi során - tudósít említett könyvében Ortvay - van a régi Scheuermann (ma Lauda)-féle Mákos- és Dióspatkó-sütőház, mely Pozsony e nemben való hírnevességét megalapította. Pozsony e specialitásai, melyekhez a pozsonyi kétszersült is járul, eredetileg Bécsből, az ottani beugli- és mandolettisütőktől származott el hozzánk a középkorban. A beugli nálunk már azon 16. századi nyilvános lakomákon szerepelt, melyeket a város a városházán előkelő vendégek tiszteletére rendezett. Így 1590. május 6-án is elő van számlálva a Peigl azon alkalomból, hogy a helytartót, Ungnad Dávid hadtanácsi elnököt, Lichtensteint etc. megvendégelték.
Mint eddig minden "li"-re végződő szó, ez is osztrák eredetű(nek tűnik), viszont mind a "beigli", mind a "bejgli" kizárólagosan magyar süteménynek mondott (illetve találtam egy zsidó receptet). A "beugli"sem segít tovább, recept hozzá nincs, ellenben nemzetközileg elterjedt családnév.
Érdekesség még az utolsó idézetben talált "Peigl" szó, ami akár a beigli (beigl) eredeti hangzása is lehetne, azonban itt se lehet Karlsruhénél tovább menni. Ha már viszont beigl, akkor tudunk tovább menni: egyrészt vannak már "ungarische beigl rezepte" - ez gondolom a bejgli, másrészt eljutunk a bagel-hez, amivel visszajutunk a zsidó eredethez (In the 16th and first half of the 17th centuries, the bajgiel became a staple of the Polish national diet. There was a tradition among many observant Jewish families to make bagels on Saturday evenings at the conclusion of the Sabbath).
Források:
A nap szava: beugen (hajlít)
Címkék: gasztro
Eddig 1 komment érkezett (
)
Hagyj üzenetet
A szövegben nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk. Az email cím megadása kötelezõ, de az oldalon nem jelenik meg. Ha van felhasználóneved, itt bejelentkezhetsz.
Az IP címedet megjegyezzük, de ezt csak a komment spam jellegének vizsgálatához használjuk fel.