Oles betukkel hirdetik: Megint keves az informatikai szakember.
Az mar eleve egy erdekes informacio, hogy az utobbi evek, masfel evtized szakember kepzese ellenere tulkinalat van az allasokbol. Ez szamomra azt mutatja, hogy a magyar piacon jelenlevo informatikai munkaero vagy nehany szegmensben telit, es a tobbiben hianyhelyzet van, vagy az un. kepzes minosege nem mindig talalkozik az elvarasokkal. Itt elsosorban azokra a hobbi-prorgamozokra (rendszergazdakrol, webdesignerekre, grafikusokra stb) gondolok, akiknel a hobbi szinvonal elso latasra visszakoszon, am elarasztjak a piacot. Jopar ceg inkabb oket foglalkoztatja olcsosaguk miatt. Ok meg nem jottek ra, hogy olcso husnak hig a leve. Mar most szeretnem leszogezni (lecsavarozni, es minden egyeb uton modon rogziteni), hogy tisztaban vagyok azzal, hogy igen sokan a hobbi kategoriabol indultak el, en is, a kerdes az, hogy megragad-e ezen a szinten. En a "hobbi-programozo stb" kifejezessel azokra gondoltam, akik megragadtak, vagy a hobbijukat meg nem emeltek eladhato szinvonalra.
A szakember
szerint igaz ugyan, hogy egyre magasabb minőségi színvonalat kell
képviselniük a hazai cégek által fejlesztett programoknak, ám aki
megtalál egy piaci rést, az jó eséllyel indulhat annak kitöltésére. A
folyamat általában úgy zajlik le, hogy valahol megszületik a know-how,
rendelkezésre áll az egyedi szakismeret egy olyan probléma megoldására,
amelyet még nem ismertek fel vagy nem időben vettek észre a
konkurensek.
En sok esetben a problemat abban latom, hogy a know-how a rendelkezesre all, a problemat se merte meg fel a konkurencia, am az anyagi lehetosegek minimalisak. (Befektetoket keresek!) Az elmelet persze szep es jo dolog, kar hogy ebbol csak olyan cegek tudnak megelni, e szerint elni, akik megfelelo tokevel rendelkeznek.
Magyarország
"középen" helyezkedik el a szoftverfejlesztés hatékonyságának
világrangsorában. Az itteni munkaerő és technológiai háttér már majdnem
olyan színvonalú, mint a Nyugat-Európai, ám még elég olcsó ahhoz, hogy
akár az ágazat legnagyobb szereplőinek is érdemes legyen
idetelepíteniük az olyan feladatok, szolgáltatások ellátását, amelyek
nyelvtudást vagy a központhoz való földrajzi közelséget igényelnek,
vagy nem tűrik az időeltolódást. (A tömegtermelés Kínába, Indiába,
Mexikóba vándorol.) Az országnak esélye van rá, hogy ezt az előnyét
középtávon megőrizze - például a szoftveripar támogatásában igen okosan
eljáró Oroszországgal és Romániával szemben -, feltéve, hogy a képzés
"utánamegy" a mostani szakemberhiánynak, illetve hogy sikerül elérni a
high-tech munkaerő költségeinek, bérterheinek csökkentését - jelentette
ki Vadász.
Itt had ismeteljem el onmagamat, konkret indiai tapasztalataim kapcsan. India szep es jo, de biztos, hogy nem olcso. Ad 1) ha ket indiai szakemberert a ceg fizet 25€-t orankent, es ok egy honap alatt kevesebbet termelnek, mint en ket ora alatt (ertem fizetnek a magyar leanyvallalatnak ~50€-t/ora), akkor meg mindig igaz a tetel, hogy 2*25*160 < 2*50 ? Amugy az indiai informatikusok nagy resze joval jobban _beszel_ angolul, mint a magyar informatikusok. Es itt fontos, hogy hiaba olvassak a magyarok a technoblablat angolul, az alkalmazott nyelvismeret - az en tapasztalatom szerint - nem mindig megfelelo.
A magyarok egyik igen nagy elonye a rugalmassag. Adj egy kalapacsot, es mindent szognek nezek, megis megepitem neked a kert varat. Kerj tolem spanyolviaszt, es ha meg nem letezik, feltalalom. Letezik mar? Akkor megkeresem neked, hogy hasznalhasd te is! Ez az, amit nyugaton mar szinte elfelejtettek, es amit most kezdenek ujra felfedezni. Es ez az, amit az indiai outsourcingunk nem volt kepes megtenni. Ha csak kalapacsuk van, es csavarjuk, akkor feltalaljak a csavarhuzot, ahelyett, hogy vennenek egyet.
A kerdesem most mar csak az, hogy ha europai szinvonalra emeljuk a kepzest, akkor europai hozzaallasa lesz-e a fejlesztoinknek, szakembereinknek, azaz kiveszik-e beloluk az oket oly nelkulozhetetlenne tevo lelemenyesseg?