film bejegyzései

26. bonni némafilm fesztivál

   Írta: Krónikás    a kronika kategóriá(k)ban

Idén is megrendelésre kerül a nemzetközi némafilm napok az egyetemen.

Kezdés: augusztus 12-én, csütörtökön, 21:00-kor a Metropolis

További érdekességek:

Aug. 13-án pénteken 22:30-kor  THE VAGABOND QUEEN, angol film, rendezte Géza von Bolváry, illetve ugyancsak tőle szombaton a DER GEISTERZUG c. filmet fogják adni.

Aug. 22-én vasárnap, a záró napon az 1909-es THE ORIGIN OF BEETHOVEN'S MOONLIGHT SONATA-t követően Kertész Mihály rendezésében fogják adni a a FIAKER NR. 13-at. (Ez a Kertész nem az a "kertész".)

Aki tud, menjen el és támogassa hozzájárulásával a fesztivált.

DH 4.0

   Írta: Krónikás    a velemeny kategóriá(k)ban

Nagy nehezen ravettem magam, es megneztem a Die Hard 4.0-t, amelyik a Live Free or Die Hard cimen fut mostanaban a mozikban. Azert nagy nehezen, mert mostanaban csak a 40 perces sorozat epizodok kotnek le, a nagyfilmek mar egyre kevesbe. Ez nem feltetlen a filmek hibaja, inkabb az enyem, nem tudok/akarok hosszan egy dologra figyelni. A DH-t viszont mar azota terveztem, hogy lattam egy Igy keszult-et, amiben bemutattak, hogy ez itt a fenti kepen lathato bumm stunt a javabol, es nem holmi szamitogep animalt ize.

Egyebkent is, annyit kellett olvasnom, hallgatnom, hogy Bruce Willis milyen jo pasi 50-en tul is, hogy mar csak ezert is muszaj volt megnezni. Mr. Willis kora filmjeire nem mondanam hogy rajongok ertuk. Bar utolag visszanezve nem is voltak olyan rosszak. En peldaul kifejezetten rajongtam a Simlis es a szendeert (Moonlighting), de Bruce Willis nekem a Twelve Monkeys-val lett szinesz. Mar csak ezert is erdekes volt a DH 4.0, amivel visszater ahhoz a macso karakterhez, akinek eljatszasat nem tartottam reszerol kiemelkedo szineszi feladatnak.

Kellemesen csalodtam, Willis jo volt, jobb mint regebben. Fanyar, mint egy jo arcszesz. Macso. Istenem, csak ilyen apatol mentsel meg, Istenem, add, hogy ilyen apam legyen. Szorakoztato volt, Kevin Smith felbukkanasa pedig kifejezetten meglepett. A gonosz... a gonosznak nem hagytak sok teret. Ez a film Willisrol es a technikarol szolt, egy dino a 21. szazadban. A technoblabla meg kifejezetten vicces volt.

Es valahogy nem akarom  tudni, hogy hany terrorista kapta fel a fejet "aham, szoval igy kell visszakuldeni a kokorszakba az amcsikat".

Die hard

   Írta: Krónikás    a velemeny kategóriá(k)ban

avagy tenyleg kedves az eleted?

Hetvegen nemetek leadtak a meglevo harom filmet, a harmadik utan pedig jott egy "Igy keszult..." Bar mar aludni keszultem (vasarnap, ejjel fel 1), azert csak leultem egy par percre. Neztuk par napja a reklemot, es Frank mondta, hogy allitolag CGI nelkul keszult. Mondtuk mindketten "aha... na ne nezzenek mar nyuszinak". A vicces, hogy es tenyleg. Ket nagy jelenetet mutattak be, mindkettot a klasszikus stunt-technikakkal forgattak, "igazi" autokkal, meg blue screen elott. Persze a stunt-ot elotte szamitogepen megterveztek, es pont ez a legviccesebb, mert ott mar majdnem ugy nez ki az egesz, mint eloben. Hogy miert kellett megis megepiteni a helikoptert, vadaszrepulot stb azt nem tudom. Fura, hogy epp csak par evvel a XX. szazad utan, mar igy reklamoznak egy filmet: "ez CGI nelkul keszult". Nem vitas, rajta lesz a hetvegi mozilistan!

 

VW Veteranen Treffen 2007

   Írta: Krónikás    a kronika kategóriá(k)ban


A szombatot Frank szenvedelyevel, a bogarakkal toltottuk. Bad Cambergben minden negyedik evben megrendezik a veteran bogarak nagy nemzetkozi talalkozojat. Reggel nyolckor utnak indultunk, es kenyelmes tempoban, tobb zaport, zivatart atvezetve negyed tizre odaertunk. Addigra mar nagy szamban altak a zold mezon 1957 elott keszult bogarak es buszok. Meg egy magamfajta szakbarbar szamara is erdekes volt a rengeteg kulonbozo auto. A legjobban azonban megiscsak az un. samba buszok tetszettek. (Right click, view image for full size)

Mig vegigjartuk a mezot, addig haromszor eredt el az eso es haromszor sutott ki utana a nap. Az ebedre elfogyasztott currywurst az egyik legrosszabb volt, amire a multbol emlekszem. Harom ora korul mar untam a banant, Frank is vegre bevasarolt mindent, amit akart, amire szant penzt, harom ora korul hazaindultunk. Az A3-on visszafele olyan zuheba mentunk bele, hogy a 120-as tablanal 80-nal mentunk, amit en meg mindig tul gyorsnak ereztem.

Este Frank fozte az a gnoccis alkotast, amit csak o tud csinalni, amire ravetettuk magunkat, mintha meg az eletben nem ettunk volna semmit. A pentek este osszekeszitett vodkas-dinnyet pedig este 10-kor vagtuk fel, amikor Joachim varatlanul meglatogatott bennunket.

Hab a tortan az esti Die Hard 2 volt. 

Yes, Yes, Yes

   Írta: Krónikás    a velemeny kategóriá(k)ban


Az elso hivatalos kep az Indy 4 forgatasarol, szemelyesen Mr. Spielberg altal fotozva. Varhato megjelenes: 2008-ban.

Mozi az esoben

   Írta: Krónikás   

Mar megint sikerult eltuntetnem a bejegyzest. Nem tudom, hogy multitab modban csak nalam csinalja azt a firefox, hogy hirtelen - latszolag - eltunteti az osszes tabot, elerhetetlenne teszi oket, igy persze a faradtsagosan begepelt dolgaim is elvesznek.

Tegnap este az utolso pillanatban meg bejelentkeztem egy magyaros mozis osszejovetelre - a fene essen a melomba, elkeszul az a program magatol is, majd az ejszaka. Eletemben eloszor teljesen egyedul, felnott modra felultem a villamosra, es elmentem a bad godesbergi Kinopolisba. Ez mar azert is egy kisebb csoda volt, mert eddig valaki mindig elvitt kocsival, aztan haza is vitt, mert szerintem a mozi a vilag vegen is tul van. Mint kiderult, nincs is annyira messze, a 16/63-as SBahn vonalan van, azon a vonalon, amin lakom, ahol dolgozom. Vettem jegyet a villamosra, rendeltem egyet a moziba, es csodak csodajara idoben oda is ertem. A film elott volt egy pezsgos fogadas, ami valoszinuleg nem azert volt, mert premier volt, ugyanis ezen a heten mar nem adjak. Persze az eso, aminek a laba mar masfel napja logott a levegoben, pont 2 perccel azutan kezdett ra ugy, mintha dezsabol ontottek volna, amikor a megallobol elindultam a mozi fele. Kapucni leszerelve, egyeb vedekezes nem leven, ronggya azva erkeztem meg a penztarhoz.

A film, amire mar amugy is regota fajt a fogam The Devil Wears Prada (2006). Minden nonemu lenynek javallom, legyen munkamanias avagy a laza csaj, aki pihenni jar be a dolgozoba, a tokeletes lazulas egy nyugos nap utan.

Meryl Streep egyszeruen fenomenalis. Nem lehet ra mast mondani, amikor sajat bevallasa szerint egyaltalan nem hord markas cuccokat (legalabbis nem a mindennapi eletben) es amugy se egy megszallott divatmajom. Ennek ellenere vagy epp ezert ugy jatsza a megaloman divatdiktatort, a jegkiralynot, mint senki mas a filmtortenelemben. Talan csak Greta Garbo volt ennyire megkozelithetetlen, ennyire fenseges. Vele szemben Meryl Streep-et most lehet utalni, tiszta szivbol. Az ember ilyenkor latja, hogy neki milyen rendes fonoke is van valojaban. Megis, ahogy Andy (Anne Hathaway) is a vegen megkedveli ezt a makrancos holgyet, bennem is felmerult egy emlek gimis matektanarnomrol. Amig tanitott bennunket, addig utaltuk ot, utana jottunk csak ra, hogy a javunkat akarta. O volt az egyetlen, aki tanari mivoltaban komolyan vette, hogy bennunket az eletre kell felkesziteni, es nem csak leadni az anyagot. Itt van, nesze, tanuld meg, aztan menj isten hirevel.

Anne Hathaway-rol nem lehet sokat mondani a film kapcsan. Kedves, bajos es kesz. A leglehetetlenebbul fajo, cikis reszeknel is csak zavartan mosolyog. Lekesi a pasijanak a szulinapi bulijat... kezeben egy gyertyas muffinnal zavartan mosolyog. Kirugja a pasija, mert allandoan hivja a fonoke (persze kozben is megcsorren a mobil)... zavartan mosolyog. De nem szamit, Meryl Streep mellett semmi sem szamit igazan, ha o szinen van, akkor ott teret masnak nem hagy (ahogy Miranda Priestly mellett sincs ter senki masnak).

Az egyetlen, akit melto kiegeszitonek mondanek, az Stanley Tucci volt, aki meglepetesemre rengeteg filmben szerepelt (marmint rengetegben, amit en is lattam), megis csak a Shall We Dance (2004)-bol emlekszem ra. Szerepe szerint nyalas, kepmutato, de igazi szaki, az egyetlen aki igazan latja az erofeszitest es az erteket Miranda munkaja kozott.

A film meglepetese Emily Blunt volt, egy ismeretlen nev, akit lehetett oszinten utalni, aki megis esendo volt, akiben meg volt sziv, meg ha nem is mutatta.

Ne felejtsuk azonban, hogy mindez egy amerikai film, amerikai almokrol. Kinosan ugyelnek arra, hogy az ertekrendek a helyukre keruljenek, hogy a vegen a megfelelo tanulsagot vonhassuk le. En Adry helyeben valoszinuleg maskepp dontottem volna.

Szakmailag csak egy megmosolyogni valo pont volt, amikor Adrynak kiadjak ukazba, hogy szerezze meg a Harry Potter epp nyomdaba kuldott kiadasat. Marpedig ha a HP mar nyomdaban van, akkor az osszes fajlcserelo programmmal le lehet tolteni. Adry persze nem ezt az utat valasztja, hanem felhivja az osszes kiadot, nyomdat, minden ismerost, hogy van-e neki egy peldanya. Vegul persze megszerzi egy ismeros ismerosen keresztul. Kivancsi lennek Rowling mit szolt ehhez.

Wage

   Írta: Krónikás   

Tegnap csak par percre ugrottam be a nemafilm fesztivalra, elsosorban az 1928-as Vormittagsspuk-ra. Ez a 8 perces mu bennem leginkabb a 70-es evekbol egy lagyabb horror-utanerzetet keltettek bennem, es ha nem tudom, hogy a 20-as evekbol valo a film, akkor el sem hiszem. Abbol az esetlen bajbol, ami a szazadelo mozjait illette, semmit sem tapasztaltam. Elvont volt, provkativ, elkepzelni se tudom, hogy fogadhatta akkoriban a kozonseg. 
 
A masodik, hosszabb film az 1922-es http://imdb.com/title/tt0013496/, ami joval inkabb beilleszkedik az akkori filmmuveszetbe. Mint az elmult par napban, ugy ennek a filmnek se birtam kivarni a veget. Hideg van, oszies az ido, jellemzo az eso es a 20 fok koruli homerseklet. A szereplok se ragadtak meg igazan, a foszerepben Alfred Abel erzesem szerint tul idos volt.
 
Reggel megerkezett a ceghez a regen vart merlegem. 10 szemely adatait hajlando tarolni (azt nem tudom meg, hogy a mereseket is), kiszamitja a viz%-ot, zsir%-ot, csont%-ot, es hogy hany kilo csont van bennunk. Nos, egyaltalan nem vagyok vele elegedett, szerintem lenyegesen tobbet mutat. Nem kiloban, hanem zsirszazalekban. Amennyire orultem annak, hogy sikerult lecserelnem egy par kilo zsirt izomra, most annyira elkeseredtem azon, amit mutatott. Vagy mostanaban ritkabban jarok edzesre - sajnos ez is igaz, pedig mar csak 1 hetem van indulasig. Addigra pedig igazan jol akartam volna mutatni bikiniben. Majd valamit kitalalok addig is. Pl. egy gyors zsiregeto, zsirtelenito es vizhajto kura. Felteve, hogy holnap megkapom a vizumot. Persze miert ne kapnam meg, meg ma kitoltom a papirt, es maris megvan minden feltetelem.

Augusztusi nyar

   Írta: Krónikás   

Konets Sankt-PeterburgaTegnap tudos magyar haverommal beultunk ket filmre a 22. Bonni Nemzetkozi Nemafilmfesztival-ra. Az elso egy francia kosztumos rovidfilm volt 1908-bol, L'Assassinat du duc de Guise. Eltekintve ket igen vicces jelenettol, a film nagyon tetszet. Sot, ez a ket jelenet egy kulonleges bajt kolcsonozott neki. A kamarazenekar (mar ha igy hivjak azt a vonosokbol, fuvosokbol, utosbol, valamint zongorabol allo klasszikus zenet jatszo egyuttest, ami ott zenelt) kulonosen haveromnak tetszett, bennem pedig felmerult a tokeletes egesz kifejezese a zene es a film egyuttese kapcsan.
A ket vicces epizod: duc de Guise-t meggyilkoljak, mellkasa fel-le hullamzik, ahogy kifullada az elotte levo heves kuzdelemtol megprobal levegohoz jutni. Kozben valaki rahajtja a fejet, az o feje vele egyutt hullamzik. Mindezek utan megallapitjak, hogy megholt. A masik jelenetben valaki egy keresztet helyez a mellkasara. Honaljanal, labanal fogva megemelik, hogy a tuzbe dobjak, de ekozben lecsuszna a kereszt, ami ugye nem megengedheto, ezert hullank kinyitja a szemet, es megragadja a rakoncatlan kelleket.
 

A masodik film ez alkalommal a Konets Sankt-Peterburga volt 1927-bol. Az elso meglepetesem, amit szerintem mar tobbszor emlitettem itt, hogy nagyjabol teljesen elfelejtettem a ciril betuket. A masik, hogy 10 evvel a nagy okt. szoc. forradalom utan, ahogy akkor abrazoltak a kizsakmanyolo kapitalista tarsadalmat, es ezen belul a tozsdet... nos az pontosan ugy nezett ki, mint a 80-as, 90-es evek, a XXI. szazad tozsdeje. Termeszetesen kevesebb technikaval, de akkor is megdobbento volt latni, hogy 80 ev alatt semmit sem valtozott az, ahogy a reszvenyeket adjak, veszik. 

Nekunk kulonosen  vicces volt latni azt, ahogy a foldmuveloknel, gyari munkasoknal kihangsulyozta a felirat: "egy ploretar, egy bolsevik". Kisebb kuncogas is tamadt a nezoteren. Jo lenne tudni, a nezok hany szazaleka volt orosz, feherorosz, lengyel szarmazasu (ok igen nagy szamban vannak jelen Bonnban). 

A foszereplo foldmuvelo srac szemei, aki munkat keres a gyarban, es tekintete, ahogy alulrol folfele nez, erosen hangsulyozva az aggresszivitasat (ezt most mar nem turjuk!), mikozben megroggyant vallal, kicsit ugyefogyottan all (tiszteletet adva a penzes tekintetes meltosagos blabla uraknak), szoval ez a tekintet engem Christopher Lambert vadallatias nezesere emlekeztetett a Greystoke: The Legend of Tarzan, Lord of the Apes (1984) -bol. 

A filmek utan meg betertunk Jimmyhez egy jopofa sor es egy forro tea kedveert. Na lehet talalgatni, hogy en melyiket ittam.