Bonni krónikák

Évekkel ezelőtt még azon nyavajogtam, hogy mennyivel szebb a müncheni karácsonyi vásár a faházikókkal, dekorációkkal, sült kolbász, forraltbor és fahéj illatával. Aztán történt valami és szép lassan "karácsonyosodottak" a budapesti vásárok is. Eltűntek a fehér színű, könyvvásárt idéző bódék, a helyét karácsonyi dekor és hangulat vette át és tavaly végre már volt porcelán bögre is a forraltborhoz!

Amiért mégis ezerszer jobb a karácsonyi vásár - és itt kifejezetten a Vörösmarty téri vásárra gondolok Budapesten - az az, hogy nem csak karácsonyig vannak nyitva. Míg Németországban dec. 23-án este összepakolnak és mindenki hazamegy a családjához, addig Budapesten két ünnep között, sőt január első napjaiban és nyitva van a vásár.

Bármilyen finom is a lángos és a székelykáposzta a bonni vásáron, egy jó magyar lacikonyhának nyomába se tud érni.

Mottó:

Egy csomó nyűgös embert látok otthon, akik szerint Magyarország béna hely, ahonnan elvágynak vagy egyszerűen Abszurdisztánnak nevezik. Ezért egy olyan sorozatba kezdek, amiben egyes szubjektíven kiválasztott eseményeket, dolgokat, összehasonlítok a magyar valósággal. Az összehasonlításban különös módon azok a dolgok fognak szerepelni, amik nem rosszabbak Magyarországon, mint máshol.

A szokásosnál rövidebb karácsonyi szünet után visszatértem Bonnba. Otthon töltött idő intenzív volt, unatkozni nem volt időm, de gép előtt ülni se nagyon. A visszatérés izgalmas volt, egyrészt a bőröndömben lévő füstölt és sült disznóságok és persze az újévi lencseleves miatt (kiszagolják-e a drogkutyák?), másrészt ez lesz az első alkalom, hogy nem Budapesten szilveszterezek. Brémeni barátainkat látogatjuk meg. Közben útba ejtünk majd egy vagy két várost is, melyeket még nem láttunk, de szépek lehetnek. Hisz az nem lehet, hogy egy 4 órás úton ne haladnánk el szép vagy érdekes városok mellett.

Tegnap Ferihegyen volt egy Easyjet Budapest-Köln járat is. Végül Dortmundban szállt le (egy óra késéssel), a transferről az Easyjet gondoskodott. Ma megnéztem az Easyjet honlapját, de csak Budapest-Dortmund járat van.

Megvettük Magyarország legszebb fáját, még éppen hóval borítva találtunk rá és elképzeltük a fehér karácsonyt (hogy aztán Holle anyó jól megtréfáljon minket és ne rázza meg még egyszer azt a nagy dunyhát).

Felállítottuk - anélkül, hogy kellett volna vele bármit is csinálni. Se faragni nem kellett, se hozzáadni, egyenesen állt, mint a cövek.

Feldíszítettük - közben elfogyott pár szem szaloncukor (idén marcipános és mogyorós a menő) és "összetört" pár habcsók.

Elkészült a karácsonyi halászlé: pontyszeletekkel. A rántott ponty krumplipürével és krumplisalátával még készülőben, mert ennyit egyszerre nem tudunk enni. Ha megettük, akkor lesz bejgli is ajándékokkal.

A kis hangszórókból pedig dél óta ontanak karácsonyi hangulatot mindazok, akiktől karácsonyi cd-ket vettem az elmúlt években.